A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág.

         Tóth József        Beluszky Pál      Enyedi György

tetraéder

A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:

1. természetföldrajzi
   
   - domborzat (árvízmentes teraszok, dombok vagy alacsonyabb hegytetők, síkság-hegyvidék határvonala)
   - éghajlat
   - termőföld minősége és mennyisége
   - nyersanyagforrások
   - tó- és tengerpartok
   - folyótorkolatok
2. társadalmi tényezők
   
   - vásárvonal (eltérő természeti adottságú és gazdaságú tájak érintkezési vonala)
   - folyami átkelőhelyek
   - közlekedési csomópontok

Településtípusok:

1. Mozgékony települések

Pl. A nomád állattenyésztő népek sátras települései

2. Állandó települések:
3. Magányos (szórvány) települések
   
   A a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely).
4. 
   Csoportos települések:
   
   *Falu:általában mezőgazdasági jellegű csoportos település, lélekszáma 100 - több ezer fő.
   
   A falu területe két részből áll:

• belterület (belsőségek): lakóhelyek, középületek, utcák, terek
• külterület (külsőségek): munkahelyek, szántó, rét, legelő, szőlő, erdő stb.

A bel- és külterület, bár térben elkülönül, elválaszthatatlan egységet alkot.

A belterület alaprajztípusai:

• széttördelt település: lazán, egymástól távol, akár több száz méterre épült házak, amelyek utak mentén helyezkednek el. (pl. a göcseji "szegek" és az őrségi "szerek")
• halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák hálózata
• kerek vagy körfalu: a belső, kör alakú tér külső peremén legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak
• szalagtelkes falvak: 
  
  - útifalu vagy utcás falu: az átfutó (ország)út két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll
  - orsós utcájú falu: a szalagtelkek által közrezárt egyetlen utca középtájon térszerűen kiszélesedik
• sakktábla alaprajzú falu: tervezett, szabályos alaprajzú falu, a nyílegyenes utcák részben párhuzamosak egymással, részben merőlegesek egymásra, az utcák telektömböket fognak közre.
  
  
  

*Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település.

Helyi funkció: saját lakosságának kielégítését szolgálja

Központi funkció: nem csak saját lakosságát, hanem a környező települések népességét is szolgálja

Vonzáskörzet: a város által ellátott terület

A városok körét a különböző országokban más-más szempontok alapján határozzák meg. Van, ahol a lélekszám a döntő, máshol a funkció számít.

A városok kialakulása:
Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A városok fejlődésével párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt.

Urbanizáció:

• városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az "ellenvárosodás". Jelenleg az emberiség kb. 50%-a lakik városokban.
• városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

Városszerkezet: a városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat:

• belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák
• belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás - a lakóépületek műszaki állapotának leromlása)
• külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak
• külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

A város növekedésével új, helyi központok is létrejönnek a különböző övekben.

Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a:

• bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt.
• alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.
  Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl.: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus), pl.: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia.

Megalopolisz (óriásváros vagy mammutváros): az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával agglomerációs zónák vagy megalopoliszok jönnek létre, pl.: USA keleti part Boston - Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán: Tokió - Nagoja - Osaka - Kobe.

Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések. Belső lakónegyedeikben a népesség differenciáltan helyezkedik el pl.: USA, Nyugat-Európa nagyvárosai körül.

Városok típusai

Funkciók alapján

• világváros (metropolisz): nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, kulturális centrum. Hatósugara az ország nemzetközi helyzetétől függ, pl.: New York, Párizs, London, Tokió.
• országos jelentőségű város: sokféle funkciójú, de kisebb (országnyi) vonzáskörzetű város, pl.: San Francisco, München.
• kereskedelmi és közlekedési központ: útvonalak találkozásánál, tengerpartokon kialakult városok, pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille.
• ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város
• mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él
• egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok.

Méret alapján

• nagyváros
• középváros
• kisváros

(Az egyes kategóriákhoz tartozó lélekszám-adatok országonként és tankönyvenként különböznek.)

Településhálózat: A kereskedelem és közlekedés fejlődésével a települések között gazdasági - kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki, a települések szorosabban kapcsolódtak egymáshoz, munkamegosztás alakult ki közöttük, így településhálózattá integrálódtak. A településhálózat különböző jelentőségű településekből áll, így ezek a települések hierarchikus rendszert alkotnak. A településhálózat hierarchikus rendjét többféle modell is szemlélteti, közülük talán a Chrystaller-féle a legismertebb.

Itt még utánaolvashatsz:

• http://www.mozaik.info.hu/MozaWEB/Varos/index.htm
  A városfejlődés, városi élet, városiasodás témakörét járja körül sok fotóval a Mozaik könyvkiadó anyaga.
• http://interm.gau.hu/miau/22/ga/mernok.htm
  A budapesti agglomeráció története sok hasznos kiegészítéssel és információval.
• http://www.geography.about.com/cs/citiesurbangeo/index.htm
  A világ nagyvárosairól, kialakulásukról, történetükről, mai helyzetükről olvashatunk érdekességeket ezen az angol nyelvű oldalon.

 2019. emelt szóbeli tételsor

Havassy