1. csoport

Nézd meg a filmet! Oldd meg a munkafüzet 13.o. 1. feladatát!

Használj más internetes forrásokat is!

De segít a tk. 20 .o. 4.2. és 4.3. ábrája is

2. csoport

Tk. 10.o. 1. ábra Elemezd a karikatúrát!

Mf. 13.o. 2. Nézz utána:

- éhezés (mennyiségi, minőségi)

- túltápláltság

Oldd meg a feladatot!

3. csoport

Nézz utána:

- Száhel-öv

Elemezd a Tk. 20-21.o. 3. és 4. ábráját!

Oldd meg a mf. 14.o. 3. feladatát!

4. csoport

Élelmiszerpazarlás - Mit értünk rajta?

Tk. 22.o. 4.7 ábra 

Írjátok össze a tk. 22.o. 10. feladat kérdései alapján ötleteiteket a probléma csökkentésére!

Használjátok a 4.9. ábrát is!

5. csoport

Mi a GMO?

Nézz utána!

Mf. 15.o. 5. feladat

6. csoport

Egészséges táplálkozás - lerágott csont-unalmas téma...

Mf. 16. o.6. feladat! Majd gondold végig, hogyan nyitnál egy bioboltot, mit árulnál, honnan szereznéd be az árut, hogyan árusítanád! Rajzold le a füzetedbe a folyamat vázlatát!

8. csoport

tk. 22.o. 7. feladatot old meg, a "b" kérdésre a csoport tagjai statisztikáját készítsétek el oszlopdiagram által!

 Összegezve

Fogalmak:

CIKLON:

Mérsékelt övezetben: nyugatias szelek, az időjárás fő alakítói

Központjukban alacsony légnyomás

északi félgömbön az óramutató járásával ellentétes irányban befelé áramlik a levegő

hideg és meleg levegő találkozásánál keletkezik

élettartamuk 3-4 napos

közponjában összeáramlás és felszálló légmozgáa alakul ki

csapadékképződéssel jár

ANTICIKLON:

központjukban magas légnyomás

hideg területek felett és ciklonok környezetében keletkezik

belsejében leszáll a légmozgás és a felszín közelében szétáramlik

északi félgömbön az óramutató járásával megegyező irányban

általában derült, száraz időt okoznak

A beérkező napenergia mennyisége az Egyenlítőnél a legnagyobb, a sarkoknál a legkisebb, ezért a legmelegebbek az Egyenlítő környéki, a leghidegebbek pedig a sarkokhoz közeli területek.

Passzát szél

A hőmérsékleti okok miatt az Egyenlítő fölött alacsony, míg a sarkok fölött magas légnyomású öv alakul ki.

A troposzféra tetején a feláramló és feltorlódó levegő szétáramlik mindkét félgömbön a sarkok felé, északi és déli irányba.

A sarkok felé tartó légtömeg hűlni kezd, és az energiabevétel is csökken. Ennek következtében kb. a 30. szélességi kör környezetében a levegő süllyedni kezd.

A hőmérséklet-csökkenés és a süllyedés miatt a légnyomás nő, így a 30. szé­lesség­i körnél magas nyomású terület alakul ki. Ezért itt nagyon ritkán keletkeznek felhők, elvétve esik csapadék. Földünk nagy sivatagjai is itt találhatók.

A lesüllyedő levegő a felszínen feltorlódik, észak és dél felé veszi útját. Így az emelkedő levegő pótlá­sára az alacsonyabb légrétegekben kiegyenlítő áramlás indul meg az Egyenlítő irányába.

A felszínen – a Coriolis-erő hatása miatt – az Egyenlítő felé északkeleti, illetve délkeleti áramlás ún. passzát­szél fúj.

Sarki szelek

A sarkvidékek fölött a hideg levegő sűrű, ezért lefelé áramlik. A felszínen a levegő feltorlódik, ezért magas légnyomás alakul ki, ami miatt a levegő szétáramlik, útját az Egyenlítő felé veszi. A Coriolis-erő itt a legnagyobb, ezért a levegő irá­nya gyorsan keleties lesz. Az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti irányú sarki szelek alakulnak ki.

Ahogy a levegő az Egyenlítő felé halad, a hőmérséklete is emelkedik. Emiatt kitágul, sűrűsége csökken, könnyebb lesz. Ebből következően a levegő a 60o földrajzi szélesség környékén felemelkedik. A felemelkedés helyén alacsony nyomású terület jön létre. A felemelkedett levegő a magasban a sarkvidékek felé áramlik. Így az egyenlítői cellához hasonlóan a sarkok és a 60⁰ között szintén létrejön egy zárt cirku­lációs cella

A mérsékelt övezet áramlási rendszere

Tudjuk, hogy az egyenlítői cellában a sarkvidék felé áramló levegő a 30° szélességi kör környékén leáramlik. A földfelszínt elérve a leáramló levegő szétáramlik, egy része az Egyenlítő felé veszi az irányt. Ez a passzátszél. Másik része viszont a magasabb szélességek felé áramlik. A Coriolis-erő itt még nagyobb mértékben hat rá, mint az Egyenlítő környékén, ami a szelet az északi félgömbön jobbra, a déli félgömbön balra téríti. Így a szél iránya nyugatias lesz, ezért ezt az övezetet a nyugatias szelek övének nevezzük.

Foglajuk össze!

Gyakoroljunk!

Csapadék keletkezése, típusai:

Csapadékfajták:

Oldd meg!

Talajmenti csapadék

A csapadék a levegő felemelkedésével és lehűlésével kletkezik:

Felhőképződés folyamata:

Felhőfajták:

Víz a légkörben:

http://www.havassyandras.com/termeszetfoeldrajz/legkoer/animaciok/csapadek

Amikor a domborzat útját állja a levegő áramlásának:

Csuklógyakorlat

Klasszikus nemzetközi munka­meg­osz­tás: a 19. század kezdetétől az 1950–60-as évekig volt jellemző. Ekkor az egyes országok, illetve azok vállalatai kereskedtek egymással. A többnyire kétoldalú kapcsolatokban a nyers­anyagok mellett késztermékek cseréltek gazdát. 

Az 1970-es évektől azonban egyre jobban átalakult a munkamegosztás, és a mind nagyobb gazdasági szereppel rendelkező nagyvállalatok váltak a folyamat meghatározójává. Ezek a cégek bizonyos gyártási folyamatokat elvégző beszállító üzemeket telepítettek a kedvező adottságokkal rendelkező országokba. A munkamegosztás így már a vál­lalaton, illetve az adott iparágon belül jött létre.

Az egyes államok csak a nemzetközi együttműködés előnyeit felhasználva lehetnek sikeresek. Ennek feltétele a munkamegosztás, ami fokozatosan átlépte az országhatárokat, és az egyes tevékenységek területileg is jól elkülönültek egymástól. Ezzel kialakult a földrajzi vagy területi munkamegosztás.

K+F tevékenység:

 Az új ágazatok fej­lődé­séhez drága kutatásokra és költséges beru­házásokra volt szükség. A ráfordítások csak nagy mennyiségű termék előállításával té­rültek meg. Ezért egy-egy ország bizonyos termékek, alkatrészek, részegységek gyár­tására szakosodott, így azokat nagyobb mennyiségben és olcsóbban kínálhatta a vi­lágpiacon. Más termékeket ugyanakkor érdemesebb volt importálnia.

Egy feladat

Gazdasági centrumok és erőtereik

A megváltozó világgazdasági környezethez, feltételekhez az egyes nemzetgazdaságok eltérő módon alkalmazkodtak. A lehetőségeket felhasználni képes fejlett országok a világgazdaság meghatározó centrumtérségeivé váltak. Az 1960-as évektől egyre erőteljesebben rajzolódott ki a világgazdaság három nagy központja: az észak-amerikai, a fokozatosan bővülő, Európai Unióvá alakuló európai integráció, és a rohamléptékkel fejlődő délkelet-ázsiai. A három növekedési pólust együtt Triádnak is nevezik. A növekedési pólusok éles gazdasági versenyt vívnak egymással, Oroszországgal és Kínával.

A világgazdaság központjait jelentő centrumtérségeket a kevésbé fejlett, de a ve­zető központokkal még szoros gazdasági kapcsolatot (pl. fontos felvevőpiac, beruházási terület) kialakító ún. félperiféria övezi. A centrumoktól térben távol és gazdasági értelemben is leszakadva alakult ki az ún. perifériatérség.

A világkereskedelem

A világpiac az 1980-as évekig valójában alig volt több, mint a nemzeti piacok összessége, a kereskedelmi kapcsolatok is az egyes országok szintjén szerveződtek. A nemzeti piacokat és a hazai termékeket többnyire vámokkal védték. A világgazdasági válság jelentősen átalakította a világkereskedelmet is. Az 1990-es évektől kezdődően a nemzetközi áruforgalom mellett egyre jelentősebbé vált a szolgáltatáskereskedelem. A fejlett és a fejlődő világ országai eltérő módon kapcsolódnak be a világkereskedelembe.

A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág.

         Tóth József        Beluszky Pál      Enyedi György

tetraéder

A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:

1. természetföldrajzi
   
   - domborzat (árvízmentes teraszok, dombok vagy alacsonyabb hegytetők, síkság-hegyvidék határvonala)
   - éghajlat
   - termőföld minősége és mennyisége
   - nyersanyagforrások
   - tó- és tengerpartok
   - folyótorkolatok
2. társadalmi tényezők
   
   - vásárvonal (eltérő természeti adottságú és gazdaságú tájak érintkezési vonala)
   - folyami átkelőhelyek
   - közlekedési csomópontok

Településtípusok:

1. Mozgékony települések

Pl. A nomád állattenyésztő népek sátras települései

2. Állandó települések:
3. Magányos (szórvány) települések
   
   A a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely).
4. 
   Csoportos települések:
   
   *Falu:általában mezőgazdasági jellegű csoportos település, lélekszáma 100 - több ezer fő.
   
   A falu területe két részből áll:

• belterület (belsőségek): lakóhelyek, középületek, utcák, terek
• külterület (külsőségek): munkahelyek, szántó, rét, legelő, szőlő, erdő stb.

A bel- és külterület, bár térben elkülönül, elválaszthatatlan egységet alkot.

A belterület alaprajztípusai:

• széttördelt település: lazán, egymástól távol, akár több száz méterre épült házak, amelyek utak mentén helyezkednek el. (pl. a göcseji "szegek" és az őrségi "szerek")
• halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák hálózata
• kerek vagy körfalu: a belső, kör alakú tér külső peremén legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak
• szalagtelkes falvak: 
  
  - útifalu vagy utcás falu: az átfutó (ország)út két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll
  - orsós utcájú falu: a szalagtelkek által közrezárt egyetlen utca középtájon térszerűen kiszélesedik
• sakktábla alaprajzú falu: tervezett, szabályos alaprajzú falu, a nyílegyenes utcák részben párhuzamosak egymással, részben merőlegesek egymásra, az utcák telektömböket fognak közre.
  
  
  

*Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település.

Helyi funkció: saját lakosságának kielégítését szolgálja

Központi funkció: nem csak saját lakosságát, hanem a környező települések népességét is szolgálja

Vonzáskörzet: a város által ellátott terület

A városok körét a különböző országokban más-más szempontok alapján határozzák meg. Van, ahol a lélekszám a döntő, máshol a funkció számít.

A városok kialakulása:
Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A városok fejlődésével párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt.

Urbanizáció:

• városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az "ellenvárosodás". Jelenleg az emberiség kb. 50%-a lakik városokban.
• városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

Városszerkezet: a városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat:

• belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák
• belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás - a lakóépületek műszaki állapotának leromlása)
• külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak
• külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

A város növekedésével új, helyi központok is létrejönnek a különböző övekben.

Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a:

• bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt.
• alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.
  Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl.: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus), pl.: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia.

Megalopolisz (óriásváros vagy mammutváros): az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával agglomerációs zónák vagy megalopoliszok jönnek létre, pl.: USA keleti part Boston - Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán: Tokió - Nagoja - Osaka - Kobe.

Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések. Belső lakónegyedeikben a népesség differenciáltan helyezkedik el pl.: USA, Nyugat-Európa nagyvárosai körül.

Városok típusai

Funkciók alapján

• világváros (metropolisz): nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, kulturális centrum. Hatósugara az ország nemzetközi helyzetétől függ, pl.: New York, Párizs, London, Tokió.
• országos jelentőségű város: sokféle funkciójú, de kisebb (országnyi) vonzáskörzetű város, pl.: San Francisco, München.
• kereskedelmi és közlekedési központ: útvonalak találkozásánál, tengerpartokon kialakult városok, pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille.
• ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város
• mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él
• egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok.

Méret alapján

• nagyváros
• középváros
• kisváros

(Az egyes kategóriákhoz tartozó lélekszám-adatok országonként és tankönyvenként különböznek.)

Településhálózat: A kereskedelem és közlekedés fejlődésével a települések között gazdasági - kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki, a települések szorosabban kapcsolódtak egymáshoz, munkamegosztás alakult ki közöttük, így településhálózattá integrálódtak. A településhálózat különböző jelentőségű településekből áll, így ezek a települések hierarchikus rendszert alkotnak. A településhálózat hierarchikus rendjét többféle modell is szemlélteti, közülük talán a Chrystaller-féle a legismertebb.

Itt még utánaolvashatsz:

• http://www.mozaik.info.hu/MozaWEB/Varos/index.htm
  A városfejlődés, városi élet, városiasodás témakörét járja körül sok fotóval a Mozaik könyvkiadó anyaga.
• http://interm.gau.hu/miau/22/ga/mernok.htm
  A budapesti agglomeráció története sok hasznos kiegészítéssel és információval.
• http://www.geography.about.com/cs/citiesurbangeo/index.htm
  A világ nagyvárosairól, kialakulásukról, történetükről, mai helyzetükről olvashatunk érdekességeket ezen az angol nyelvű oldalon.

 2019. emelt szóbeli tételsor

Havassy

Európai nagyvárosok

1. Mely országok tartoznak ide? Mit jelent: újhullámosok, kis tigrisek, második hullámosok? Nézz utána a keresőben!

Egy kis segítség..

(Ezen az oldalon összefoglalást olvashatsz a megadott egyetemi jegyzetben)

Forrás: tk.

Gyakorolj térképen!

Akkor nézzünk néhány várost is! 

Kattints, majd előbb keresd meg  a térképen a városokat, ezután oldd csak meg a feladatot!

Mi jellemzi Koreát? Olvasd el a szemelvényt!

2. Japán szerepe

Figyeld az ábrát! Hogyan befolyásolta az országok fejlődését!

file:///D:/Földrajz/10_évf/Kelet-és%20Délkelet-Ázsia%20újonnan%20iparosodó%20országai.pdf

Összefoglalás: Készítsünk közösen kvízt! A padtársaddal a kisorsolt országról írj két kérdés kahoot feladathoz, 4 választ adj, ebből egy igaz, két válasz pedig "hihető hazugság" legyen. Ha elkészültetek, írjátok be a már előkészített kahoot-ba! Várom a kérdéseket!

Kahoot!

Egy kis ismétlés!

Oldd meg a geogebra feladatot!

Csoportban dolgozzatok! Válasszátok ki a saját régiótokhoz tartozó feladatokat és ismerjétek meg alaposabban a feltett kérdések segítségével. Használjátok a könyvet, az itt megadott linkeket és ábrákat! A kérdésekre a füzetbe válaszoljatok! 

Az alábbi két ábrát mindenki nézze át!

Hogyan változott az ipari tengely?

1. csoport: Észak-Magyarországi régió

Hogyan változott a munkanélküliség aránya az elmúlt 25 évben a régióban az országos átlaghoz képest?

Foglald össze néhány mondatban (3 mondat) mi jellemezte a régió múltját a rendszerváltás előtt!

Gyűjtsd össze, mi volt a múlt és a jövő! 

2. csoport: Közép-Dunántúli régió

Hogyan változott a munkanélküliség aránya az elmúlt 25 évben a régióban az országos átlaghoz képest?

Gyűjtsd össze, mi volt a múlt és a jövő! Tk. 129-130.o.

Hogyan alakult a bauxitbányászat, továbbá az alumíniumgyártás hazánkban?

"Mi van azzal az alumíniumgyártással?És a többi bezárt bánya?"

Melyek a lehetőségek a régió fejlődéséhez?

Mi várható?

 (Nem annyira fontos)

3. csoport: Dél-Dunántúli régió tk.133-134.o.

Gyűjtsd össze, mi volt a múlt és a jövő! 

4. csoport: Nyugat-Dunántúli régió tk.133-134.o.

Gyűjtsd össze, mi volt a múlt és a jövő! 

Melyek a régió jövőbeli lehetőségei?

5. csoport: A BOR

Hazánkban a történelem folyamán fontos kiviteli cikk volt a bor. Nézz utána:

Melyek a legfontosabb borvidékek az országban?

Hogyan tovább?

Gyűjtsd össze, mi volt a múlt és a jövő! 

Mi a borút?

6. csoport: Dunakanyar - Központi régió Tk. 123.o.

Gyűjtsd össze, mi volt a múlt és a jövő! 

Budapest, a főváros közelében várható lenne, hogy a történelmi, természeti értékek hangsúlyos szerepet kapjanak az ország turizmusa, vendéglátásban. Mi  a valóság?

És ez is érdekes lehet

7. csoport:: Nemzeti parkok, világörökség

Gyűjtsd össze, mi volt a múlt és a jövő! 

Használd az archív földrajzkönyv szemelvényeit!

Melyek nemzeti parkjaink, melyik volt az első?

Világörökség - épített és természetes környezet

 8.csoport: Az Alföld régiói Tk. 127.o.

 1.Elemezd az atlasz a két régióra vonatkozó éghajlati, talajtani és mezőgazdasági térképeit! Milyenek a régióban a mezőgazdaság természeti adottságai?Mely tájakon jellemző a gabonafélék, a gyümölcsök és a zöldségfélék termesztése? Használd az atlasz 10. oldalán lévő térképet!

2. Nevezd meg a két alföldi régiót alkotó megyéket! (Atlasz)Hasonlítsd össze az atlasz alapján a két régió természeti és társadalmi viszonyait!
3. Sorolj fel jellegzetes hazai termékeket, amelyek az Alföld valamelyik tájához, településéhez kapcsolhatók!

4. Hasonlítsd össze a kivitel és a behozatal fő irányait a 11.2. ábra alapján! Melyik országcsoport aránya a legnagyobb a mezőgazdasági exportban?

 5. Mely mezőgazdasági termékekből visszük a legtöbbet külföldre, és melyekből hozzuk be a legtöbbet? Ez mivel magyarázható? (11.3.)?

 6.Mely gyorsforgalmi utak haladnak át az Alföldön?

A térkép segítségével sorolj fel alföldi településeket, amelyek közvetlen közelükben helyezkednek el!

https://www.nyugat.hu//var/improxy/bnl1Z2F0XENsYXNzZXNcRkhEUGljdHVyZQ__/p2/01/p2016051894be6136.jpg?m=1463564619

Végül:

Ismételjük át, amit eddig tanultunk!

Fogalmak:

népsűrűség • népességtömörülés • természetes szaporodás (fogyás) • demográfiai forradalom • népességrobbanás • demog­ráfiai átmenet

de­mográfia

 népszámlálás (cenzus)

Adatok elérhetősége: ksh.hu

Első népszámlálás Magyarországon

Mikor volt? Ki rendelte el? Mit vizsgáltak?

Hányan éltek ekkor?

Egy ország népességének száma a természetes szaporodástól és a vándorlási kü­lönbözettől függ. Mit jelentenek a fogalmak?

A népesedés szakaszai (tk.1.7)=demográfiai átmenet

Korfa

1. feladat

Nagy népességtömörülések?

Meghatározó tényezők: tk. 1.9.

Az ökológiai lábnyom és a népesség

EMELT SZINT